mezesterdkalacs

Érdekes. Ritkán szoktam tévét nézni. Mondjuk a koliban amugy sem volt tv-nk de nem is nagyon hiányzott. Most hogy itthon vok éjjel-nappal tudnék zombulni a képernyő előtt de valahogy nem vonz. Nincs benne semmi értelmes és sokszor még az időt is sajnálom rászánni, inkább csinálok vmi mást, hasznosabbat.

AHogy ma bejöttem a kertből ( házimunka kint, kertészkedés stb. ) leültem kajálni és betespedtem szülők mellé a tv elé. Éppen a Hal a tortán ment amiben a sztárok és médiaemberek és  ki-tudja-mik egymáshoz mennnek vacsorázni. Az öt emberke:
Michelle WIld Vad Katalin néven  Czifra "Szilikon" Noémi, aki állítólag a mellére hízot 5 kilót, Valamilyen műsorvezető Gergő, Ernyei Béla, Bódi Margó (Bódi Guszti felesége).

Ma este Bódi Gusztiéknál Tipikus óriás ház és tipikusan magyar vendéglátás. Gulyásleves, Marhapörkölt, Sültestál, és ha jól emlékszem Eprespite. Hozzá pedig szigorúan Bódi Guszti bora. Persze Hogy nem maradt el az éneklés (egy Máté Péter nóta személyében). A desszert előtt a kocsifelhajtón rögtönzött buli támadt, ahol cigánytáncosok ropták. A vacsora lezárásaként pedig, nem tudom hogy illett az oda, szambatáncosok tekergették a fejüket, csípőjüket, lábukat. De nem is az a lényeg hogy milyen volt a körítés. Számomra az okozott kellemes meglepetést (de egyben egy kicsit le is döbbentett) hogy az a család, pontosabban a háziasszony egy tipikus magyar vacsorával fogadta a vendégeit.
Kezdve azzal hogy piával az ajtóban fogadták a vendéget, egyszerű de ízletes volt az étel és azonkívül semmi cicoma.

Furcsa kettősség jellemezett engem ezalatt a rövid műsoridő alatt. Mi baj van velünk? Verjük magunkat nagy magyarságunkat és Árpád-sávos zászlóinkat lobogtatva hogy i magyarok vagyunk de a médiában olyan emberek vannak (és nem csak ott) akik
még egy egyszerű, normális magyar kajával sem tudja megvendégelni a másikat. Utáljuk a cigányokat akik lassan elveszik tőlünk az országot, és pont egy cigány család csinál a vendégeinek egy "magyar lakomát" amiknek a recepjét még a dédszülőktől örökölte. Pont ők azok (ezek szerint) akik még valamennyire viszik tovább a hagyományokat.

Mielőtt valaki lándzsába húzna hogy kiállok a cigányok mellett és nem is vagyok magyar érzelmű, én azt is tudom hogy sok olyan ember van aki legalább egy finom autentikus magyar ételt képes elkészíteni, a cigányok nagyon kis része olyan pl mint Bódiék
hogy normálisak, nem veti fel őket annyira a pénz (nem úgy mint az a gyökeret, győzikét), és utálom azt a fajtát aki munka helyett lop, csal és csak egy gyengébb emberre vár hogy a kocsmából kijövet balhézzon és csak szórakozásból megverjen egy idegent vagy
részeget. Nem azt mondom hogy mi nem visszük tovább a hagyományokat, de mikor azt hallom és látom hogy a szállodában ahol az étteremben dolgoztam húsvétkor szarásig van, azaz olyankor mindenki menekül a hagyományunk elől, mert sok a részeg, a
nem-szeretem-ismerős-rokon, várni a vendéget, főzni, itatni, büdös vagyok, sokba kerül és még annak a kölyöknek is kell pénzt adni mert elvárja! Vagy azt látni hogy hívnak vendéget és mindenféle különböző színü és nevü étellel kínálja a enni szándékozók hadát, akkor fogom igazán a fejem hogy mi lesz ebből.

A mai világban, legalábbis nálunk a falusiakat  lenézik a városlakók. Pedig pontosan ők azok akikben még élnek a "régi-idők-dolgai". Ott még tisztelik és engedik folytatni ezeket ahogy a városokban már nem nagyon van rá idő. Igény lenne, de...

Egyszer oda fogunk jutni, hogy ha tudni szeretnénk valamit a saját népünk kultúrájáról akkor majd elmegyünk egy Aquincum-ba, amit, mint az állatkertet, körülvesznek ráccsal, nehogy megszökjenek a ritkaságok és ott majd idegenvezető tolmácsolja az eseményeket. A látogatókra felfigyelve kijönnek házaikból az "őslakók" és kiváncsiskodva nézelődnek hogy vajon kik lehetnek, de örömmel tapasztalják hogy fajtájuk és nemzetségbeliek az uj arcok. Ezen felbuzdulva próbálnak váltani egy pár szót de a látogatók nem értik az    őslakókat. Azok csak próbálkoznak, de amazok még mindig nem értik. Mutogatnak, de ők csak a vállukat húzogatják. A látogatók a "zaklatás" miatt gőgősen továbbálnak, holott ők jöttek ide, fizettek ezért, semmilyen felelősséggel nem tartoznak az itt lakók iránt.
Az őslakók pedig csodálkozva figyelik a távolodó csoportot. A történtekkel semmit sem tudnak kezdeni, csak szomorúan egymásra néznek és bemennek a konyhába hogy elkészítsék az ebédet.